Sokan nem rendezik ezeket a kérdéseket annak ellenére, hogy egy szerződésben minden aggályunkra lehet megfelelő megoldást találni, sőt egy végrendeletet bármikor vissza is lehet vonni.

Engem mindig elgondolkodtat, hogy teljesen természetes, hogy védjük a telefonunkat fóliákkal, az autónkon, lakásbiztosunkon biztosítás van, de valahogy a társunk és a saját vagyonjogi kérdéseink tekintetében mégsem működik ez a fajta tudatosság…

Gyakori tévhit, hogy összemossák az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába (ÉNYNY) való bejegyzést, a Bejegyzett élettársi kapcsolat fogalmával. Nagyon fontos különbség, hogy míg a Bejegyzett élettársi kapcsolat valóban a házassághoz hasonló jogkövetkezményekkel jár, ezzel szemben az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása kizárólag az élettársi kapcsolat kezdő és záró időpontjának, így az élettársi viszony fennállásának bizonyítására szolgál, az élettárs jogi helyzetét azonban nem változtatja meg. Bejegyzett élettársi kapcsolatot csak azonos neműek köthetnek.

A hatályos polgári törvénykönyv szerint, ha élettársi vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők (egyikük szerzése sem hat ki a másikra, egymás tartozásaiért nem felelnek).

Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül. Fontos kiemelni azonban, hogy ezt bizonyítani szükséges és sokszor hosszú évek alatt lehetséges csak és a pereskedés alatt a vagyonelemek biztosítása szempontjából is sokkal kevesebb jogi lehetőség kínálkozik.

Az élettársi vagyonjogi szerződés érvényességi feltétele, hogy közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalják.

Élettársi tartásra való jogosultság nagyon szűk körű: Az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született.

Kérésre az élettársi lakáshasználati jogról a bíróság dönt. Ha valamelyik fél kizárólagos jogcíme alapján lakják az ingatlant, a lakáshasználati jogra csak szűk körben van lehetőség.

Öröklés kérdése tekintetében kijelenthető, hogy az élettársak végrendelet hiányában, a törvényes öröklési rend szerint nem örökölnek.

A cikkben szereplő információk tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi tanácsadásnak! Az abban leírtak egyedi ügyekben való alkalmazásához és megfelelő értelmezéséhez konzultáció szükséges.