Büntetőjog

Az évek során számtalan büntetőeljárásban vettem részt védőként és sértetti képviselőként is.

A nyomozási szaknak kiemelt jelentősége van, így érdemes már ebben a szakban jogi képviselővel eljárni. A kihallgatási jegyzőkönyvekben tett nyilatkozatoktól ugyan később lehet eltérő nyilatkozatot tenni, de mindenképp meghatározó lesz az ügy végkimenetele szempontjából.

A kihallgatáson bármikor lehet szünetet kérni, lehetőség van egyezteti a védővel. A hatóságnak erre lehetőséget kell biztosítani. A megjelenés kötelező, a vallomástételt viszont meg lehet tagadni. Véleményem szerint a vallomás megtagadásával sérül a gyanúsított azon joga, hogy a védelmére szolgáló körülményeket előadhassa, ellenben ezt megelőzően mindenképp érdemes jogi képviselővel konzultálni.

Az új büntetőeljárásban nyomozati szaknak még fontosabb szerepe van, hiszen - a törvény által meghatározott esetekben - a bíróság ügyészségi indítványra, tárgyalás mellőzésével, az ügyiratok alapján úgynevezett büntető végzéssel is dönthet. A büntetővégzés nem fellebbezhető, de tárgyalás tartását lehet kérni.

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. Törvény alapján

39. § (1) A terhelt jogosult arra, hogy

a) megismerje a gyanúsítás és a vád tárgyát, továbbá ezek változását,

b) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság megfelelő időt és körülményeket biztosítson számára a védekezésre való felkészüléshez,

c) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,

d) védelmének ellátására védőt hatalmazzon meg vagy védő kirendelését indítványozza,

e) a védőjével ellenőrzés nélkül tanácskozzon,

f) vallomást tegyen vagy a vallomástételt megtagadja,

g) bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen, az utolsó szó jogán felszólaljon,

h) a tárgyaláson és a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés tárgyában tartandó ülésen jelen legyen és az e törvényben meghatározottak szerint kérdéseket tegyen fel,

i) jogorvoslattal éljen,

j) az eljárás ügyiratait - az e törvényben meghatározott kivételekkel - teljes terjedelmében megismerje,

k) egyezség megkötését, illetve ügyészi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezését kezdeményezze.

42. § (1) A védő - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - teljeskörűen gyakorolhatja a terhelt mindazon jogát, amely jellegénél fogva nem csak a terhelt személyéhez fűződik. A védő e jogokat önállóan, védői jogokként gyakorolhatja.

(2) A védő az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül jogosult arra, hogy

a) jelen legyen az olyan eljárási cselekményen, amelyen a terhelt jelen lehet vagy a terhelt jelenléte kötelező,

b) a törvényben meghatározott esetekben jelen legyen az olyan eljárási cselekményeken is, ahol a terhelt nem lehet jelen vagy a terhelt jelenléte korlátozható,

c) a védelem érdekében a jogszabályban biztosított lehetőségek és feltételek keretei között adatokat szerezzen be és gyűjtsön, és e célból a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény alapján magánnyomozót vegyen igénybe.