2030 Érd, Felső utca 12. telefonszám: 70/6000 664 Konzultáció bevezető áron: 20.000,- Ft/ óra
Segítségre van szüksége mert tartoznak Önnek? Esetleg jogalap nélkül kapott fizetési meghagyást? Lépjen kapcsolatba velünk. Készséggel állunk rendelkezésére, hogy megoldást találjunk problémáira.
Szerencsés esetben, már egy ügyvédi felszólítás, ügyvédi levél is eredményre vezet, de a jogrendszerünk lehetőséget ad a felszámolási eljárás megindítására, illetve a fizetési meghagyás benyújtására is, mellyel akár elkerülhető a peres eljárás.
A fizetési meghagyás egy nemperes eljárás. A követelés 3%-ának megfelelő összeg ellenében közjegyző előtt lehet megindítani. Az eljárás lényege, a gyorsasága mellett az, hogy jó eséllyel elkerülhető vele a pereskedés.
A benyújtást követően 3 napon belül kibocsátja a közjegyző, és postai úton kézbesíti a kötelezettnek azzal a figyelmeztetéssel, hogy amennyiben nem ért egyet a tartozással (akár a jogalappal, akár az összeggel), 15 napon belül ellentmondást terjeszthet elő.
a) Abban az esetben, ha ellentmondott, az eljárás perré alakul. Az illetéket a követelés 6%-áig ki kell egészíteni és be kell benyújtani a keresetlevelet.
b) Amennyiben a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik akkor végrehajthatóvá válik.


Ügyfeleink segítségére vagyunk már a felszámolási eljárás kezdeményezésétől. Forduljon hozzánk bizalommal!
A felszámolási eljárás egy bírósági nemperes fizetésképtelenségi eljárás. Ennek során a bíróság azt vizsgálja, hogy a hitelezőnek van-e olyan követelése, amely vonatkozásában fizetésképtelenség állapítható meg. A felszámolási eljárás elrendelésének szigorú szabályai vannak mely során még elkerülhető a felszámolás jogerős elrendelése.
A tartozás fizetési határidejének lejárta után 20 nappal - a törvényi követelményeknek megfelelő tartalmú - felszólítás után kezdeményezhető az eljárás.
Eljárás költsége: 105.000,- Ft, (80.000,- Ft illeték és 25.000,- Ft közzétételi díj)
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény
1.§ (3) A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek
27.§ (2) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha
a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy
b) az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy
c) az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
d) az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezségben, reorganizációs eljárásban a bíróság által jóváhagyott reorganizációs tervben, szerkezetátalakításban a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási tervben foglaltak ellenére nem teljesítette, vagy
e) a korábbi csődeljárást megszüntette [18. § (3), (3a) és (3c) bekezdés, 18. § (10) bekezdés vagy 21/B. §], vagy
f) az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.
27.§ (2c) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben akkor lehet az adós vitatását megállapítani, ha az érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét vagy összegét. Az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye. Amennyiben az adós vitatása elkésett, a tartozás adós általi megfizetése nem minősül tartozáselismerésnek, és a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.
Cstv. 1. § (3) bekezdése: A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek
Amennyiben végrehajtással kapcsolatos kérdése van forduljon hozzánk bizalommal!
Végrehajtási eljárás egy nemperes eljárás. A végrehajtási eljárás illetéke a követelés 1%-a. Ezen felül amennyiben elindul az eljárás a végrehajtó költségét meg kell előlegezni az eljárást kezdeményezőnek.
A végrehajtó, a behajtókkal ellentétben közhatalom birtokában sokféle jogosultsággal rendelkezik.
A végrehajtó végrehajtást vezethet többek között:
- az adós bankszámláján fellelhető összegekre,
- a munkabér bizonyos százalékára,
- a gépjárműre (aminek a forgalomból való kivonását is lehet kérni),
- egyéb vagyontárgyaira (a lakóingatlanba joga van bemenni és ott a vagyontárgyakat lefoglalni), illetve
- ingatlanára (az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül a végrehajtási jog)
A foglalás alá vett vagyontárgyakat joga van árverésen értékesíteni.
Vht. 74. § Mentes a letiltás alól
a) a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, valamint a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított kárpótlási célú életjáradék,
b) a települési támogatás, a rendkívüli települési támogatás, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, a tartós ápolást végzők időskori támogatása,
c) anyasági támogatás,
d) a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka,
e) az egészségkárosodásra tekintettel járó keresetkiegészítés, az átmeneti keresetkiegészítés, a jövedelemkiegészítés, az átmeneti jövedelemkiegészítés, a bányászok egészségkárosodási járadéka,
f) a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat is, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényen alapuló gyermekvédelmi pénzbeli ellátások,
g) a nevelőszülő részére a gondozásába ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, utógondozói ellátásban lévő fiatal felnőtt ellátását szolgáló nevelési díj, külön ellátmány és családi pótlék,
h) az ösztöndíj, a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével [66. § d) pont],
i) a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés,
j) a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg,
k) a fogva tartott adós részére a kapcsolattartó által célzottan befizetett összeg,
l)
m)
n) a fogyatékossági támogatás.
Nagyon fontos, hogy amennyiben valaki úgy kapja meg a végrehajtó első felhívását, hogy korábban nem vette át a postán az ezt megelőző iratokat, amire a végrehajtást alapozzák, rendelkezésére áll további 15 nap arra, hogy perré alakítsa az eljárást amennyiben bizonyítani tudja, hogy önhibáján kívül nem vette át a korábban kézbesített iratokat.
A végrehajtó bizonyos cselekményei ellen kifogásnak van helye, melyet a bíróság bírál el.
