2030 Érd, Felső utca 12. telefonszám: 70/6000 664 Konzultáció bevezető áron: 20.000,- Ft/ óra
Családjog
Irodám kiemelt területe a családjog, így a jogszabályok ismerete mellett a bírói gyakorlatról is széles körű tudással és évtizedes tapasztalattal rendelkezünk.
Én magam is családos édesanya vagyok, így át tudom érezni a családosok problémáit, ami kiemelt fontosságú, hiszen a családjoggal kapcsolatos kérdések a távoli jövőnkre is kiható kérdések.
A házasság felbontása / válás
Egy válás mindig megterhelő mindkét fél számára,
hiszen a felek többnyire ekkor már eljutottak arra a pontra, hogy nem tudnak
kommunikálni egymással. Különösen akkor nehéz a helyzet, ha közös kiskorú
gyermekeik is vannak. Kellő
gyakorlattal, empátiával és szakmai hozzáértéssel egy ügyvéd jelentős terhet
tud levenni az ügyfélről.
A házasság felbontásánál minden esetben megkíséreljük
a felek között az egyezség létrehozását.
Az egyeztető tárgyalások sok esetben vezetnek sikerre,
hiszen egy tapasztalt ügyvéd képes a felek közti kommunikációt úgy irányítani,
hogy a felek megértsék egymás álláspontját, és fel tudja mérni, hogy megegyezés
nélkül, egy per során milyen eredményre számíthat.
Fontosnak tartjuk, hogy a megállapodást csak akkor
kössék meg a felek, ha az a gyakorlatban is működni tud és az minkét fél
számára elfogadható és betartható.
Van olyan
ellenérdekű fél, akivel nem lehet megállapodni ilyenkor haladéktalanul
elindítjuk a peres eljárást.
Szülői felügyelet
A
szülői felügyeletnél fontos kérdés, hogy valamelyik szülő önállóan gyakorolja a
szülői felügyeletet, vagy azt a szülők közösen gyakorolják a jövőben is. Fontos
vizsgálni ennek gyakorlati jelentőségét az Ön és gyermeke(i) életéhez igazítva
és megtalálni a legjobb megoldást mindenki számára.
Eljárásjogunk már lehetővé teszi, hogy közös szülői
felügyelet nem csak megegyezéssel, hanem vita esetén keresettel is kérhető a perben.
Ehhez viszont a mai napig is az szükséges, hogy a felek a gyermek tekintetében együtt tudjanak
működni és megfelelően kommunikáljanak a gyermekeket érintő kérésekben.
A jogrendszerünk abban az esetben is ad mozgásteret,
ha az egyik fél gyakorolja a szülői felügyeleti jogot. Kérhető ugyanis, hogy a
másik szülő önállóan jogosult legyen például a gyermek tanulmányairól,
egészségi állapotáról saját jogán is információt kérni. Ezt csak akkor teheti
meg, ha a bírósági ítélet, vagy a megállapodásuk ezt lehetővé teszik.
Tekintettel arra, hogy a szülői felügyeletet gyakorló félnek tájékoztatási
kötelezettsége ezekben a kérdésekben mindenképpen van, sok esetben számára is
könnyebbséget jelent.
A gyermek sorsát érintő lényeges kérdések olyan
kérdések, ami mindenképpen közös döntés kell hogy legyen. Többek között ilyen
az iskola, életpálya megválasztása, az állampolgárságának, nevének
megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli
tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő
külföldi tartózkodási helyének kijelölése.
Amennyiben ezekben a közös döntést igénylő kérdésekben vita merül fel,
a Gyámhatósághoz lehet fordulni.
Kapcsolattartás / Láthatás
A
válás után is fontos, hogy a gyermekek megfelelő kapcsolatot tartsanak fenn mindkét
szülővel. A megfelelő láthatás minden esetben mást jelent…
A kapcsolattartás (láthatás) tekintetében nagyon
fontosnak tartom gyakorló ügyvédként, hogy egy olyan rendet alakítsunk ki
közösen, illetve kérjünk a bíróságtól, ami
hosszú távon betartható és természetesen betartatható.
Vegyük figyelembe a gyermek/gyermekek életkorát is.
Amennyiben ez egyezség alapján történik a bíróság akkor is ítéletébe foglalja,
ami azt jelenti, hogy végrehajthatóvá, kikényszeríthetővé válik.
Ettől természetesen a felek közös megegyezéssel
bármikor eltérhetnek, de fontos, hogy egy újabb vita esetén legyen mihez
visszanyúlni és ne kelljen egy újabb pert indítani.
Ennek kialakításában jelentős segítséget tud adni egy
szakember.
Gyermektartás
A
gyermektartás megállapítása és érvényesítése kihívást jelenthet. Fontos tudni,
hogy bíróság mit vizsgál a döntés meghozatalánál és milyen összegek érhetők el
perben. Más szabályok vonatkoznak a továbbtanuló
nagykorú gyermekekre.
A gyermektartás
megállapításánál a bíróság elsősorban a gyermek indokolt szükségleteit veszi
figyelembe. Indokolt szükségletekbe a luxuskiadások nem tartoznak bele,
ellenben ez mindig egyedi elbírálást igényel, hiszen a bírói gyakorlat azt is
kimondja, hogy a gyermekeknek a megszokott életszínvonalát biztosítani
szükséges. Indokolt szükséglet elsősorban a megélhetéséhez,
egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres
kiadások.
Kizárólag a második vizsgálandó szempont a felek
jövedelmi és vagyoni viszonya. A jövedelem tekintetében általában a kereset
megindítását megelőző 12 hónap átlagos jövedelmét veszi alapul a bíróság,
melynek gyermekenként 15-25% körül állapítható meg a gyermektartás összege.
A jövedelemi és vagyoni viszonyok vizsgálatakor
gyakorta előfordul, hogy a bejelentett jövedelem nem egyezik azzal az összeggel
amivel havonta gazdálkodik. Ilyenkor a bíróság széleskörű bizonyítást folytat
le és megvizsgálja az érintett fél életszínvonalát és valós költéseit és ebből
von le következtetéseket.
Figyelembe kell venni a felek által más eltartott
gyermekeket (akár mostoha, vagy nevelt gyermeket is) akikkel egy háztartásban
él és a gyermek saját jövedelmét is.
A gyermektartásdíj megállapításánál figyelembe kell
venni a gyermek után kapott összes támogatást, juttatásokat is, így többek
között a családi adókedvezményt, a családi pótlékot, GYOD-ot stb...
Nagykorú, továbbtanuló gyermek tartása
Nagykorú, továbbtanuló gyermek jogosult a tartásra,
amennyiben szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra
rászorul. Ilyen tanulmánynak minősül az életpályára előkészítő szakképzettség
megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, a felsőfokú alap- és
mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok
folyamatos végzése. A tanulmányok folyamatosságát
nem érinti az a megszakítás, amely neki nem
felróható.
A 25. életévét betöltött továbbtanuló gyermek tartására csak rendkívül
indokolt esetben kötelezhető a szülő.
A gyermeknek a szülőt a továbbtanulási szándékáról késedelem nélkül
tájékoztatnia kell.
A szülő nem köteles nagykorú, továbbtanuló gyermekét eltartani, ha
- a gyermek a tartásra érdemtelen;
- a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget; vagy
- ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.
A nagykorú gyermek érdemtelen a tartásra akkor is, ha a tartásra kötelezettel kellő
indok nélkül nem tart kapcsolatot.
A tartásdíj mértékének
meghatározásánál a továbbtanuló gyermek indokolt szükségleteit, saját
jövedelmét, vagyoni helyzetét, a tanulmányai folytatásához jogszabály által
biztosított kedvezményeket, támogatásokat és a szülők teherbíró képességét kell
figyelembe venni.
A továbbtanuló gyermek
képzését, tanulmányait biztosító intézmény a tartásdíj fizetésére kötelezett
szülőt - kérelmére - köteles tájékoztatni a tanulmányok végzésének
fennállásáról vagy megszűnéséről.
Lakáshasználat
A közös lakás használatának kérdése nagyon
összetett. Kitehet-e a lakásból? Kell-e ellenértéket fizetnie? Ezek
megválaszolásához konzultáció szükséges, ellenben néhány pontját igyekeztem
összeszedni.
A házasság felbontása során szükséges rendezni a
házastársi közös lakás használatát is. A házastársi közös lakás az, amiben
házastársak egyikük vagy mindkettőjük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy
bérleti joga alapján együtt laknak.
A lakáshasználat joga nem azonos azzal a kérdéskörrel,
hogy kié az ingatlan tulajdonjoga, vagy mely házas fél jogán lakják az
ingatlant.
A házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználatát a
házastársi közös lakásban kell biztosítani.
A lakáshasználatot megállapodás hiányában a bíróság rendezi.
Külön rendelkezések vonatkoznak a közös jogcímen lakott lakásra és az
egyik házastárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakásra.
Amennyiben az osztott lakáshasználat nem lehetséges
valamelyik fél a lakás elhagyására köteles, ellenben a lakáshasználati jog vagyoni
megtérítésére tarthat igényt, melyhez bizonyos esetekben a gyermekek
lakáshasználati jogának ellenértékét is hozzá kell számolni.
A lakáshasználat ellenértéke jelentős összeg lehet,
melyet a másik fél tulajdonában álló ingatlan lakáshasználati jogára
tekintettel is megítélhet a bíróság.
A kérdés összetettségére tekintettel ügyvédi
konzultáció szükséges.
Vagyonközösség megszüntetése (Házastársi/Élettársi)
A házastársi közös vagyon megosztása nagyon összetett kérdéskör. Eljárásjogi törvényünk alapján, már nem lehetéséges a vagyonjogi
kérdések és a házasság felbontásának egy perben való rendezésére.
A házassági vagyonjogi kérdésekhez különösen fontos az ügyvédi konzultáció, mely alapján egy hozzáértő ügyvéd meg tudja ítélni, hogy
mi az, amit a törvény szerint a fél jogosan kérhet és egy esetleges peres eljárás során is elérhető.
Fontos kiemelni, hogy a
Polgári Törvénykönyv alapján a házassági életközösség alatt törvényes
vagyonjogi rendszer áll fenn a felek között, így a házastársak
közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a
vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. A házastársak
közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és - ha e törvény
eltérően nem rendelkezik - közösen viselik a bármelyik házastárs által a
vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat. A
házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti
meg.
Mi is az a különvagyon?
Ptk. 4:38. § [A házastárs különvagyona]
(1) A házastárs különvagyonához tartozik
a) a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;
b) a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott
vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;
c) a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve
a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;
d) a személyét ért sérelemért kapott juttatás;
e) a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá
f) a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.
(2) A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség
fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után
fennmarad, közös vagyon.
(3) Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös
életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe
lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik.
Gyakorlati tapasztalatok alapján elmondható, hogy sok
pár a házasság megkötése előtt, vagy alatt vagyonjogi szerződést köt.
Ilyen szerződések gyakran nem teljes körűek. Amennyiben a
felek nem rendelkeznek arról, hogy milyen vagyonjogi rendszer szerint
gazdálkodnak, kizárólag állapotot rögzítenek, úgy a törvényi vélelem alapján a házassági életközösség alatt
szerzett vagyonuk tekintetében továbbra is a törvényes vagyonjogi rendszer
érvényes, annak ellenére, hogy a hétköznapokban valóban külön gazdálkodnak. Az
ilyen szerződések elkészítéséhez kiemelkedően fontos a megfelelő tudású
szakember kiválasztása.
Vagyonjogi szerződések (Házastársi/Élettársi)
A házastársi és élettársi vagyonjogi szerződések
fontos szerepet játszanak a vagyoni viszonyok tisztázásában és a jövőbeli viták
elkerülésében. Ez különösen fontos lehet akkor, ha gyermekek is vannak /
lesznek.
Egy ilyen szerződés megírásánál különösen fontos a megfelelő szakértelem, hiszen széles körű tudást igényel, amit nálunk megtalál.
Egy rosszul megírt szerződés, később komoly problémákat okozhat és hosszas
pereskedéshez vezethet.
Válassza a megfelelő szakértelmet, ne kockáztasson!
Gondnokság alá helyezés
Előfordul, hogy egy családtagunk
mentális állapota betegség, vagy idős korára tekintettel annyira megromlik,
hogy már nem képes kellő körültekintéssel dönteni saját vagyoni vagy akár egészségügyi helyzetéről.
Ilyen esetben fontos feladatunk megóvni a hozzátartozónkat attól, hogy a saját egészségét és vagyonát immár önhibáján kívül veszélyeztesse.
A gondnokság alá helyezés egy peres
eljárás megindításával lehetséges, mellyel kapcsolatban sokaknak fenntartásaik
vannak. Gyakran érzékelem a konzultáció során, hogy a hozzátartozók úgy érzik,
mintha mentegetőzniük kellene a gondnokság alá helyezés fontolgatása miatt.
Én magam fontosnak tartom, hogy a
hozzátartozók szükség esetén időben megindítsák ezt az eljárást, a szerettük
védelmében és érdekében.
Az időskori demencia például tipikusan olyan
tünetegyüttes, hogy a teljes belátás és a teljes befolyásolhatóság között
ingadozik valaki, amit sajnos könnyen áldozattá tudják tenni az érintetteket.
Álláspontom szerint nem szabad megvárni, míg ez megtörténik.
Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)
2:19. § [A cselekvőképesség részleges korlátozása]
(1) Cselekvőképességében részlegesen korlátozott az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal
gondnokság alá helyezett.
(2) A bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút
helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara
következtében - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben
csökkent, és emiatt - egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi
kapcsolataira tekintettel - meghatározott ügycsoportban gondnokság alá
helyezése indokolt.
(3) A cselekvőképességet részlegesen korlátozó ítéletben a bíróságnak meg kell határoznia azokat a
személyi, illetve vagyoni jellegű ügycsoportokat, amelyekben a
cselekvőképességet korlátozza.
(4) A cselekvőképesség részlegesen sem korlátozható, ha az érintett személy jogainak védelme a
cselekvőképességet nem érintő más módon biztosítható.
(5) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy minden olyan ügyben önállóan tehet érvényes
jognyilatkozatot, amely nem tartozik abba az ügycsoportba, amelyben
cselekvőképességét a bíróság korlátozta.
2:21. § [A cselekvőképesség teljes korlátozása]
(1) Cselekvőképtelen az a
nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá
helyezett.
(2) A bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi,
akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara
következtében - tartósan, teljeskörűen hiányzik, és emiatt - egyéni
körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel -
gondnokság alá helyezése indokolt.
(3) A bíróság a cselekvőképességet abban az esetben korlátozhatja teljesen, ha az érintett
személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő módon vagy a
cselekvőképesség részleges korlátozásával nem biztosítható.
Élettársi kapcsolat joghatásai
Az élettársi kapcsolat joghatásai egy nagyon összetett
kérdéskör és több szempontból vizsgálható.
Az élettársak tekintetében is keletkezik közös vagyon,
ellenben ez nem azonos a házastársi közös vagyonnal. Az élettársaknál is van
lakáshasználati jog, ellenben szűkebb körben, mint a házastársak tekintetében.
Az öröklés kérdésére is kihat az élettársi kapcsolat annak ellenére, hogy
öröklésre nem jogosultak, de más jogcímeken elképzelhető a jogérvényesítésre.